Csopaki geológia

Csopak tágabb környezete országos viszonylatban is kiemelkedő változatosságot mutat geológiailag. A Balaton kiegyenlített tóparti klímája elősegíti a megfelelő érési körülményeket, míg a különböző talajtípusok a borok természetes savtartalmát valamint íz- és illatképét befolyásolják.

A monoszlói bazalt tanúhegytől a főkajári löszös lankákig terjedő Balatonfüred-Csopaki borvidéket geológiailag két fő kőzettípus határozza meg: a part közelében előbukkanó permi vörös agyagos területek és a magasabban fekvő sokszínű márgás-dolomitos mészkőképződmények. A délnyugat-északkelet irányban elnyúló borvidéket az azt félúton kettévágó Tihany-félsziget vulkáni tufaréteges kráterei és a rajtuk képződött gejzírmezők meszes-gejzirites területei teszik még változatosabbá. Az utóvulkanikus működések eredményeként, a törésvonalak által szabdalt vidék számos pontján ritka összetételű savanyúvízek törnek fel a permi vörösagyag rétegeken keresztül. A Bakony és a Veszprémi-fennsík által gyűjtött karsztvíz pedig sok helyen tör elő a vízzáró agyag és a vízgyűjtő meszes kőzetek találkozásánál.

Csopak kis területen is jól leképzi a borvidék geológiai jellegzetességeit.  A parthoz közel eső dűlők talaját a Berekhát – Kertmög – Slikker – Szil vonalig vörös homokkő és vörös agyag alkotja. A márgás rétegek a Benében, a Berekhát tetején a Siralomvágóban és a Slikker tetején hirtelen fehér kavicsosra színezik az addig mélyvörös talajt. Innen egészen Nagykút közepe – Hajnóczy – Soós dűlők vonaláig márgás-agyagos lankás területek találhatók. A Hegyalja – Szitahegy – Kishegy – Nagyhegy – Öreghegy vonalában hirtelen emelkedik a lejtésszög és talaj egyre löszösebbé válik. A változó vastagságú lösz alatt  triász kori meszes-dolomitos kőpadok bújnak meg, melyek felett kis mélység esetén kavicsos, magas mésztartalmú talajok alakulnak ki. A lösz változó mélységét és a mésztartalmat jól szemléltei az olaszrizling táblák zöld színének váltakozó mély és halovány árnyalata. Bár Csopak környékén a Tihanyra jellemző vulkáni kőzetek teljesen hiányoznak, a triász időszak vulkán kitörései sok helyen zöldes-vöröses-szürkés tufit és tűzköves mészkő rétegekkel tarkítják a kőzeteket.

b.füred-csopak

Geológiai sokszínűség – a Balatonfüred-Csopaki borvidék földtani térképe

Csopaki terroir

A változatos talajok mellett fontos termőhelyi tényező még a Balatontól mért távolság, a lejtésszög, a kiettség, valamint a völgyek és erdők közelségének hűtő hatása. A Balaton víztükre 104 méteres tengerszint feletti magasságban található. A vörös talajú dűlők általában 120-160 méteres magasság között húzódnak. Ez alól kivételt képez a 230 méter magas alsóörsi Somlyó-hegy, melyet a csúcsáig vörös homokkő alkot. A márgás csopaki és paloznaki plató 160-180 méteres magasságban fekszik, míg a löszös-meszes dűlők 200-tól 300-ig terjednek. A magasságal együtt változik a tótól mért távolság és az erdők közelsége. Ezek együtt mind hatással vannak a szellősségre, a hőingadozásra és a vízháztartásra is.

Ez a termőhelyi sokszínűség azonban csak akkor érhető igazán tetten egy borvidék boraiban, ha ott megtalálható egy uralkodó szőlő- és bortípus, mely kellő merítéssel szolgál a kóstolásra. Csopakon az olaszrizling által minden adottság megvan ehhez. Éppen ezért a Csopaki Kódex egyik fő célja a termelők ilyen irányú dűlőszelekcióinak előmozdítása és egy közös, egységes bortechnológiai protokoll kialakítása.