A Csopaki

Csopak község a róla elnevezett történelmi hegyközség központja, mely 5 település (Csopak, Paloznak, Lovas, Alsóörs, Felsőörs) szőlőhegyeit foglalja magába.

A ma ismert Csopaki bor és készítésének szabályai évszázados hagyományokon alapszanak. Csopak önálló EU-s eredetvédelmi szabályozással rendelkezik. A Csopaki oltalom alatt álló eredetmegjelölést mindössze 200 hektár termőterület használhatja, amivel Csopak Európa egyik legkisebb védett termőhelye. További különlegessége, hogy az egyetlen magyar eredetvédelem, mely csak egy típúsú borra használható: egy száraz fehérbor, melybe a fő alkotórész olaszrizling mellé egy kevés furmint is házasítható.

Helytörténet

Római kezdetek

era_rómaCsopak mai dűlőiben az első kereskedelmi célű bortermelés a III. században kezdődött. A rómaiakPannónia provincia megszervezését követően az itt szolgált veterán légiósoknak családonként 4 négyzetkilométeres termőföld parcellát osztottak ki leszerelésük után. A Balaton-felvidék kedvező mikroklímája miatt kedvelt letelepedési hely volt számukra. A III. században a észak-itáliai száramzású patrícius Claudius család befektetőként jelent meg a környéken és rengeteg veterán kisbirtokot vásárolt fel. A Csopaktól légvonalban 6 km-re lévő Baláca területén létrehozták Pannónia legnagyobb villabirtokát, melyhez fénykorában 10.000 ha termőföld tartozott. A nagybirtokon gabona-, gyapot- és hústermelés mellett jelentős bortermelés is folyt, a szőlőterületek a mai Csopak és Paloznak között terültek el.

Szláv-avar és egyházi folytatás

gudenMiután a rómaiak feladták Pannóniát a IV. század végén, az itt élő népek vitték tovább a borkultúrát. Az itt megtelepedett szláv törzsek emlékét őrzi Paloznak falu neve, mely “szőlők alatti helyet” jelent. A magyar honfoglalást és a keresztény Magyarország kialakulását követőn Csopak és Paloznak szőlői gyarsan egyházi kézbe kerültek a veszprémi püspökség és a Bencések tihanyi jelenlétének köszönhetően. Az 1079-es keltezésű paloznaki Guden-oklevél az ország legrégebbi szőlő adománylevele, melyben Guden lovag kér és kap jóváhagyást Szent László királytól, hogy szőlőit a paloznaki plébániának örökítse. A XX. század történelmi viharaig a környék szőlőiben meghatározó az egyházi jelenlét.

A modern Csopaki kialakulása

Az olaszrizling szőlő feltehetően először a XIX. század első felében, osztrák közvetítés által jelent meg Csopakon és vált az akkor még vegyesen telepített, de főleg furmintot és mellette sok más helyi fajtát felvonultató szőlők egyik alkotóelemévé.

A század második felében megjelenő filoxéra vész teljesen kipusztította a környék szőlőit. A betegség lecsengését követő szőlőrekonstrukciók során a gazdák egyértelműen az olaszrizling telepítése mellett tették le a voksukat és rövid időn belül a korábbi vegyes telepítésű szőlők helyén megbízhatóbb és jobb minőséget adó egységes olaszrizling táblák jelentek meg. A fajta kiválóan alkalmazkodott a helyi klímához és talajviszonyokhoz, igazi otthonára lelt Csopakon. Az olaszrizling mellett a furmint, mint házasításra alkalmazatott savfajta maradt használatban, melynek szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabb.

XX. század elejétől a Csopaki bor népszerűsége folyamatosan nőtt és országosan ismertté vált. A csopaki szőlőhegyek, mint elsőrangú termőhelyek kerültek be a köztudatba. A borértők számára Csopak és az innen származó olaszrizling fogalommá vált, megszületett a Csopaki!

Csopaki reneszánsz

Csopakon az elmúlt években egy páratlan helyi összefogás segítette elő, hogy a borkultúra az elmúlt bő száz év hagyományaira építkezve megújulhasson:

  • A termelők és a Csopaki Önkormányzat közös munkája eredményeként 2010-ben létrejött a Csopaki Kódex védjegyoltalmi rendszere, mely a metésztől a palackozásig szabályozta a védjegyre pályázó borok készítését.
  • 2017-ben a Csopaki Kódex szabályrendszerére építve és Hegyközségi kezdeményezésre sikerült elérni, hogy a Balaton borrégión belül Csopak önálló védett eredetmegjelölést kapjon és zárt termőhely legyen. Ekkortól az innen származó borok hivatalosan is kizárólag az olaszrizling és a furmint szabályozott használatával készülhetnek. Ezzel az országban egyedülálló módon csak Csopakon fordul elő, hogy egy védett termőhely nevét kizárólag egy meghtaározott típusú bor viselheti.
  • A Csopaki Önkormányzat kezdeményezésére a csopaki szőlők helyi jelentőségű védett természeti terület besorolás alá kerültek.

darumadár_széles