„Csopaki Kódex” tanúsító védjegy
SZABÁLYZATA
– a módosításokkal egységes szerkezetben –
Csopak Község Önkormányzata Képviselő-testülete – a 66/2014. (IV.23.) ÖKT sz. határozat alapján – az alábbiak szerint állapítja meg a „Csopaki Kódex” 2012. április 17. napján kelt védjegyszabályzatának módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövegét:
I. A védjegy célja
- A „Csopaki Kódex” tanúsító védjegy Csopak Község Önkormányzata által létrehozott és működtetett védjegy, amelynek alapvető célja, hogy elismerje és megkülönböztesse a Csopak-Paloznak-Lovas-Alsóörs-Felsőörs bortermelői közössége által elfogadott Csopaki Kódex című bortermelő kódexben (a továbbiakban: Bortermelő Kódex) foglalt előírásoknak és követelményeknek maradéktalanul megfelelő színvonalon előállított csopaki olaszrizlinget. A védjegy tanúsítja, hogy a védjeggyel jogszerűen ellátott csopaki olaszrizling és furmint megfelel a jelen szabályzatban és a Bortermelő Kódexben meghatározott valamennyi minőségi feltételnek és követelménynek.
- A védjegy legfontosabb céljai:
- a kiváló minőségű, a jelen szabályzat és a Bortermelő Kódex minőségi előírásainak teljes mértékben megfelelő csopaki olaszrizling és furmint pozitív megkülönböztetése a feltételeket nem teljesítő borokkal szemben,
- a tudatos borfogyasztás elősegítése, a tájékozott fogyasztói döntés meghozatalának megkönnyítése,
- a csopaki olaszrizling és furmint minőségének megőrzése,
- a bortermelők minőségfejlesztése.
- A védjegyhasználat és az azzal kapcsolatos eljárások legfontosabb alapelvei:
- szakszerűség, pártatlanság, függetlenség,
- folyamatos és rendszeres ellenőrzés,
- nyilvánosság a védjegyhasználat engedélyezése, elutasítása és visszavonása tekintetében.
II. A védjegy leírása
- A védjegy ábrás megjelenése:
„VINEA CSOPAK NOBILIS DISTRICTUS – CODEX VINITORIS”
- A védjegy megjelenítése:
A védjegyet a II.1. pontban meghatározott formában és színben – a borok címkézésére és jelölésére vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések betartása mellett – a bor előoldali címkéjén kell elhelyezni.
- A védjegyjogosult neve és székhelye:
Csopak Község Önkormányzata
8229 Csopak, Petőfi u. 2.
- A védjegyjogosultság hatálya:
A védjegyjogosultság hatálya kiterjed minden olyan bortermelőre (őstermelőre, egyéni vállalkozóra és gazdasági társaságra), aki a jelen szabályzat és a Bortermelő Kódexben foglalt minőségi előírásoknak és egyéb feltételeknek maradéktalanul megfelelő csopaki olaszrizlinget termel, illetőleg forgalmaz és akivel a védjegy jogosultja védjegyhasználati szerződést kötött.
- A védjegy áruosztálya:
A védjegy hatálya a Nizzai Osztályozás szerinti 33. osztályra (Alkoholtartalmú italok) terjed ki.
III. Minőségi követelmények
A védjegyet kizárólag olyan Csopakin szabad feltüntetni, amely megfelel az alábbi összes követelménynek:
1. Származási hely
Csopak, Paloznak, Lovas, Alsóörs és Felsőörs települések első osztályú dűlői (a dűlők pontos határait a Csopak OEM termékleírása tartalmazza):
Ezüst logó esetén a bor dűlőmegjelölés nélküli Csopaki Hegybor. Arany logó esetén a bor dűlőmegjelöléssel ellátott Csopaki Dűlőbor.
2. Szőlőfajta
Olaszrizling, Furmint
3. Szőlőtermesztés
A bor termelése során tilos műtrágyák, rovarirtó és gyomirtó szerek alkalmazása a szőlőben. A növényvédelemben kizárólag zöld környezetvédelmi besorolású szerek alkalmazhatók. A bor minősége semmilyen adalék hozzáadásával nem módosítható. Tilos a must cukrozása, a borhoz/musthoz borkősav, citromsav, aromák, alkohol hozzáadása. Nem engedélyezett a must és a bor bármilyen jellegű koncentrálása (fordított ozmózis, vákuum lepárlás, fagyasztás) és frakcionálása.
A tőkehiány hektáronként nem lehet nagyobb 10%-nál. Új telepítés esetén a hektáronkénti minimum tőkeszám 4000, de a régi telepítéseken sem lehet kevesebb, mint 3333 tő/hektár. A szőlő művelése során az ernyős, guyot, fej/bak, alacsony- és középkordonos művelés a megengedett. A bor legalább 5 éve telepített szőlő terméséből készíthető.
A jelen szabályzat és a Bortermelő Kódex előírásainak megfelelő területeket a Csopaki Kódex védjegyével ellátott táblákkal kell jelölni.
4. Szőlőfeldolgozás, borászati technológia és palackozás
A szőlő terhelése nem lehet magasabb 1,5 kg-nál tőkénként. Egy hektárra vetítve a termés mennyisége nem lehet magasabb 60 mázsánál.
A szőlő feldolgozásától kezdve egészen a palackos érlelés végeztéig minden termelési mozzanatnak kizárólag a bortörténeti Csopak településein (Csopak, Paloznak, Lovas, Alsóörs, Felsőörs), illetve Balatonarácson, Balatonfüreden, Aszófőn és Balatonszőlősön szabad történnie.
A palackozott bor tényleges alkoholtartalmának a NÉBIH vizsgálata és kerekítési szabálya szerinti 12,5 – 13,5 térfogatszázalék közé kell esnie. A titrálható borkősavban kifejezett savtartalom irányadó mennyisége literenként 5,5 g feletti érték. A maradékcukor megengedett mennyisége legfeljebb 4 g literenként. A mustot kizárólag olyan élesztővel szabad erjeszteni, amely nem változtatja meg az olaszrizling bor természetes illat- és zamatjegyeit. A bornem készülhet töppesztett és botritiszes szőlőből, nem lehet kései szüret, pezsgő és habzóbor.
A bor minimális érlelési ideje 12 hónap, amelyből legalább 9 hónap hordóban és tartályban, illetve legalább 3 hónap palackban történik.
A borokat burgundi palackba kell tölteni .
A VI. 2. pont szerinti bírálatra benevezett bortételeket legkorábban a bírálatot követően szabad forgalomba hozni.
IV. Tanúsítási szabályok
1. A védjegy használatát a védjegyjogosulttól kell írásban kérelmezni. Kérelmet bármely bortermelő, illetőleg –forgalmazó jogosult benyújtani, akinek az előállított bora megfelel a III. fejezetben foglalt minőségi követelményeknek és a Bortermelő Kódex előírásainak, továbbá a bortermelő, illetőleg -forgalmazó
a) vállalja a szőlőtermesztésre, továbbá a bortermelésre és –forgalmazásra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi előírások betartását,
b) elfogadja, hogy a védjegy használatát és a minőségi követelmények betartását a Védjegybizottság jogosult ellenőrizni.
2. A védjegy használatára kizárólag a védjegyjogosulttal megkötött védjegyhasználati szerződés alapján kerülhet sor.
V. A Védjegybizottság
1. A Védjegybizottság hatáskörébe tartozik:
- a védjegyhasználat engedélyezése,
- a védjegyhasználati kérelem elutasítása,
- a védjegyhasználat ellenőrzése,
- a védjegyhasználati jog visszavonása,
- eljárás jogosulatlan védjegyhasználat esetén.
2. A Védjegybizottság tagjai:
- Csopak Város Önkormányzat képviseletében 1 fő (Kódex Védjegybizottságának Elnöke)
- A termelői közösség képviseletében 1 fő (Kódextitkár)
- Pannon Borkultúra Egyesület képviseletében 1 fő
3. A Védjegybizottság a jelen szabályzat keretei között ügyrendjét maga állapítja meg.
VI. A kérelmek elbírálása
1. Védjegyhasználati regisztrációs kérelem
A védjegyhasználatra irányuló regisztrációs kérelmet – a Bortermelő Kódexszel összhangban – a szőlőtermesztés évének április 30. napjáig kell benyújtani a Csopak Község Önkormányzatával egyetértésben a termelői közösség által választott Kódextitkárnál. A kérelemnek tartalmaznia kell a termelő, illetőleg a termeltető nevét és adatait, továbbá valamennyi bejelentett ingatlan helyrajzi számát és a bejelentett terület nagyságát. A regisztrációs kérelem ezt követően minden további évben automatikusan benyújtottnak tekintendő, egészen addig, ameddig valamely év április 30. napjáig a kérelem benyújtója a jövőre nézve azt írásban vissza nem vonja.
A védjegyhasználati regisztrációs kérelem bejelentésének éves díja regisztrálandó területenként a bejelentett terület minden megkezdett hektárja után 10.000.- Ft, azaz tízezer forint. A díjat a bejelentéssel egyidejűleg, illetőleg a későbbiekben folyó év április 30. napjáig kell a védjegyjogosult részére megfizetni.
2. Érzékszervi Bíráló Bizottság
A regisztrációs kérelem benyújtását követő év szeptember 30. napjáig a Kódextitkár tájékoztatja a kérelmezőket a Bortermelő Kódexben meghatározott Érzékszervi Bíráló Bizottság (ÉBB) tagjairól és a bírálat időpontjáról. Az ÉBB a bírálatot a regisztrációs kérelem benyújtását követő év október 1. és 31. napja között végzi.
3. Védjegyhasználati feltételek biztosítása
A védjegyhasználati kérelemről a Védjegybizottság a Bortermelő Kódexben meghatározott Érzékszervi Bíráló Bizottság (ÉBB) szakvéleménye, valamint a forgalomba nem kerülő tételek esetén a hegybíró által kiadott borszármazási bizonyítvány (eredetigazolás) és a NÉBIH által kiállított célvizsgálati laboreredmény birtokában, a forgalomba kerülő tételek esetén pedig a NÉBIH által kiállított forgalomba hozatali engedély birtokában, a védjegyhasználati kérelem benyújtását követő évben, az ÉBB által kiadott támogató bírálati eredmény kibocsátását követően legkésőbb 7 napon belül dönt. Amennyiben a bor megfelel a mindenkor hatályos jogszabályokban, a jelen szabályzatban és a Bortermelő Kódexben foglalt feltételeknek, a Védjegybizottság a kérelmet jóváhagyja, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.
VII. Védjegyhasználati szerződés
Ha a Védjegybizottság a kérelmet jóváhagyta, a védjegyjogosult a kérelmezővel a jóváhagyástól számított 7 napon védjegyhasználati szerződést köt, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény IV. fejezete alapján.
A védjegyhasználati jog megszerzésének díja palackonként 25 Ft, azaz huszonöt forint (védjegyhasználati díj), amelyet a védjegyhasználati szerződés megkötésével egyidejűleg kell a védjegyjogosult részére megfizetni.
VIII. A védjegy használatának szabályai
1. A védjegyhasználati szerződés alapján a védjegy használója a kérelem benyújtásának évében szüretelt szőlőből készült boron – amennyiben az megfelel a mindenkor hatályos jogszabályokban, a jelen szabályzatban és a Bortermelő Kódexben foglalt feltételeknek – korlátlan ideig jogosult a védjegyet feltüntetni.
2. A védjegy használója a kérelem benyújtásának évétől eltérő évben szüretelt szőlőből készült boron a védjegyet nem jogosult feltüntetni, kivéve ha erre külön kérelmet nyújtott be, amelyet a Védjegybizottság jóváhagyott és amely alapján a védjegyjogosulttal külön védjegyhasználati szerződést kötött.
3. Amennyiben a védjegy használója olyan boron is feltünteti a védjegyet, amelyre vonatkozóan a jogosulttal védjegyhasználati szerződést nem kötött, a Védjegybizottság a védjegyhasználatot visszavonja. A védjegyhasználat bármely okból történő visszavonása esetén a védjegy használója köteles az általa termelt, illetőleg forgalmazott valamennyi borról a védjegyet eltávolítani. A védjegyhasználat bármely okból történő visszavonásától számított 3 évig az adott védjegyhasználó újabb védjegyhasználati kérelmet nem nyújthat be.
IX. A védjegyhasználat ellenőrzése
1. A védjegyhasználat jogszerűségét a Védjegybizottság jogosult ellenőrizni.
2. Az ellenőrzés során a védjegy használója köteles a Védjegybizottsággal együttműködni, a védjegy használatával kapcsolatos információkat, igazolásokat és okiratokat a Védjegybizottságnak átadni.
3. Az ellenőrzési jog igazolását követően az ellenőrzésről írásbeli jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv hitelességét a védjegy használója aláírásával igazolja. Amennyiben a védjegy használója a jegyzőkönyv megállapításaival nem ért egyet, a jegyzőkönyvön erre észrevételt tehet.
4. Amennyiben a Védjegybizottság az ellenőrzés során hiányosságokat tár fel, felszólítja a védjegy használóját a jogszerű védjegyhasználatra. Amennyiben a védjegy használója a védjegyet a felszólítás ellenére is jogszerűtlenül használja, a Védjegybizottság a védjegy használatát visszavonhatja.
X. Jogosulatlan védjegyhasználat
1. Jogosulatlan védjegyhasználatnak minősül, ha valaki a védjegyet
- jogosultság megszerzése nélkül,
- védjegyhasználati szerződés megkötése nélkül,
- a védjegyhasználati jog visszavonását követően, vagy
- olyan bor vonatkozásában használja, amely nem felel meg a támasztott követelményeknek.
2. Jogosulatlan védjegyhasználat esetén a Védjegybizottság kezdeményezésére a védjegyjogosult a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 27.§ rendelkezései szerint jár el.
XI. Nyilvántartás
A védjegyhasználat engedélyezéséről, a védjegyhasználati kérelem elutasításáról és a védjegyhasználati jog visszavonásáról a védjegyjogosult nyilvántartást vezet, amelyet a www.csopak.hu honlapon közzétesz.
A védjegyhasználati szerződéssel jogosított és védett tételekből a védjegyjogosult Önkormányzat saját bortrezorjában tételenként 2-2 palackot a mindenkori visszaellenőrizhetőség érdekében megőriz.
XII. Záró rendelkezések
Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény rendelkezései az irányadók.
Csopak, 2014. ….
Csopak Község Önkormányzata mint védjegyjogosult képviseletében:
______________________
Ambrus Tibor polgármester